A hidrogén a legegyszerűbb atom, a periodusos rendszer első kémiai eleme, mely a világegyetem tömegének mintegy háromnegyedét teszi ki.

A hidrogén leggyakoribb formájában egy protonból és egy - elektronhéján keringő -  elektronból áll. Ez az elektronhéj azonban igen könnyen felvesz egy második elektront is. (A hidrogén egy elektronhéjjal rendelkezik, mely héjon maximálisan kettő elektron keringhet.) Mivel ezzel a második elektronnal felborul az ionikus egyensúly, (hiszen egy pozitív töltésű protonra két negatív töltésű elektron jut) ezen második elektront a hidrogénatom igen könnyen le is képes adni.

A hidrogén elsősorban H2 formában fordul elő, amikor két hidronénatom áll össze egyetlen kétatomos gázmolekulává. Ez a hidrogéngáz rendkívül reagens, oxigénnel keveredve robbanékony gázt, ún. durranógázt alkot.

Aktív hidrogénről akkor beszélünk, ha a hidrogénatomok nem kötődnek egymáshoz, és nem hozzák létre a jól ismert H2 molekulát, hanem e helyett egy elektronjuk mellé egy másik szabad elektront vesznek fel. Az aktív hidrogén így - a fent említett módon - egy protonból, egy elektronból és egy újabb, "extra" elektronból áll.

Ezt az extra elektront a hidrogén bárhova képes elszállítani, lévén a hidrogén a legkisebb atom. A hidrogén gyakorlatilag bármilyen anyagon úgy halad át, mint kés a vajon.

Ha a szervezetünkbe aktív hidrogént juttatunk, úgy a hidrogénatom a pozitív ionokkal, vagyis az oxidatív, mérgező szabad gyökökkel találkozva azonnal leadja extra elektronját.

Az aktív hidrogén tehát semlegesíti az aktív oxigént, és a nagy vonalakban vázolt reakció eredményeképpen H2O, azaz víz jön létre.

Az aktív hidrogén tehát egyéb módon kezelhetetlen mérgeket is semlegesít, és a méregtelenítés eredményeképpen létrejött víz a vizelettel távozik.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a hidrogénatom elenyészően kis méretéből adódóan a test bármilyen szövetén, sejtjén könnyedén képes áthatolni, vagyis a szervezetben előforduló minden egyes aktív oxigénmolekulát képes hatástalanítani.

A sejtek membránja lipidekből, zsírokból áll, ezért az egyéb ismert antioxidánsok  zöme ( így például a C-vitamin) csak a sejten kívül képes méregteleníteni, mivel csak vízben képes oldódni, zsírban nem. A vízben oldódó antioxidánsok tehát csak a még a sejtekbe be nem jutott mérgekkel tudnak elbánni. A zsírban oldódó molekulák esetében is komoly, és egyáltalán nem magától értetődő feladat a sejtfalon való áthaladás.

Az egyéb antioxidáns (vagyis az oxidációval ellentétes irányú folyamat lefolytatására képes) molekulákkal ellentétben a hidrogén atom a test bármely sejtjét közvetlenül képes méregteleníteni.

Nagyon lényeges továbbá, hogy a mesterségesen a szervezetbe juttatott aktív hidrogén az immunsejtek által "alkalmazott" aktív oxigént nem semlegesíti, vagyis a szervezet védekező képességét nem gyengíti. Kizárólag a test számára mérgező szabad gyököket, mindenek előtt a hidroxil gyököt semlegesíti.

 

Go to top